Magyar szobrász készíti Albánia függetlenségi emlékművét

(Pesti Napló, Budapest, January 1938)

Zogu király Tiranában ünnepiesen fogadta és nyilvánosan megölelte a magyar Tóth Imrét

Amióta az albánok művészetekért lelkesülő uralkodója, Zogu király kultúrterveinek végrehajtását megkezdte, a megreformált albán népszellem seregesen hozza napvilágra a megörökítésre méltó nemzeti gondolatokat. Különösen az ország fővárosának, Tiranának szépítésére vetnek fősúlyt. A városban már szinte emelkednek a szobrok, emlékművek, amelyek Albánia viharos multjának nevezetes eseményeit hírdetik.
Az albán tervek között most nagyobb érdeklődésünkre tarthat számot az a magyar siker, amelyet olaszföldön élő szobrászművészünk, Tóth Imre aratott. Az albán király tavaly 20.000 lírás pályázatot hírdetett Albánia függetlenségének emlékművére, amelyet Tirana főterén fognak felállítani. A pályázaton, amelyen több olasz szobrász is résztvett, - a pályadíjat a magyar Tóth Imre nyerte meg.
A ma 30 éves Tóth Imre, miután itthon boldogulni nem tudott, 1931-ben hagyta el Budapestet. Eleinte, mint grafikus - nehéz körülmények között kereste kenyerét Berlinben, majd két évvel ezelőtt sikerült bejutnia a római Collegium Hungaricumba és itt plasztikával kezdett foglalkozni. Hamarosan magára terelte a figyelmet és utóbb már olasz művészkörökben a magyar szobrász nevét mindenütt dícsérettel emlegették.
Tavaly tavasszal jelent meg Zogu király pályázata és azóta Tóth Imre teljesen az albán függetlenség művészi problémájának szentelte magát. Hónapokon át nagy történelmi tanulmányokat végzett és ezek alapján megalkotta az európai hírű szabadsághős, Skander bég szobrát.
Az 1468-ban elhúnyt Skander béget az albánok legnagyobb nemzeti hősüknek tartják: szinte országszerte szentként tisztelik. Benne látják megtestesülve az albán függetlenség áldásos eszméjét. Kegyeletes ünnepségeken állandóan foglalkoznak évtizedes harcainak emlékeivel, amelyek szervesen bekapcsolódnak Magyarország tizenötödik századbeli történetébe is. A bég lelkes szövetségtársa volt Hunyadi jánosnak és a magyar kormányzót a törökök ellen vívott harcaiban hathatósan támogatta.
Miután II. Mohamed szultán Skander bég csapatait legyőzni nem tudta, békét kötött vele és őt népének kívánsága szerint Albánia uralkodójának elismerte. Ebben a méltóságban halt meg Alesszióban és halála után a félhold hamarosan elfoglalta a független Albániát.
Tóth Imre műve az albán szabadsághőst hatalmas lovon ábrázolja, amely lépcsőkkel övezett márványtalapzaton áll. A szobrot – mint az olasz kritikák írták – monumentális erő jellemzi. Amikor Zogu király a szobor gipszmodelljét meglátta, elragadtatásában pillanatokig szólni sem tudott. Nem is volt kiváncsi a többi pályaműre. Kijelentette, hogy Tóth Imre szobrát a legtökéletesebb nemzeti emlékműnek tartja és a művésznek nyomban kiutalta a 20.000 lírás pályadíjat. Egyben azt a kívánságát fejezte ki, hogy a magyar szobrászt személyesen akarja megismerni. Udvari emberei azonnal intézkedtek, hogy az uralkodó óhaja teljesedjék.
A tiranai királylátogatás a napokban történt meg, amelyről most a Budapestre érkezett érdekes levelek számolnak be.
Az albán királyi udvar repülőgépet küldött Rómába, amelyen a kitüntetett magyar szobrász három óra alatt Tiranába érkezett. A királyi palotában tiszteletére nagy ünnepséget rendeztek, amelyre az ország előkelőségei hivatalosak voltak. A magyar művészt már a palota kapujában díszesen fogadták és tüstént Zogu király elé vezették. Az uralkodó a főurak társaságában a díszteremben rendkívül melegen fogadta a megölelte Tóth Imrét. Azután az ünnepi vacsorán maga mellé ültette és hosszasan elbeszélgetett vele a magyarországi művészeti kérdésekről. Csak öt nap múlva bocsátotta el és ez idő alatt részletesen megvitatta vele a monumentális emlékmű felállításának módozatait.
A római magyar műteremben most megindult a nagy munka. Tóth Imre lelkesedéssel dolgozik és úgy hiszi, hogy Skander bég szobrával a nyárra elkészül. Felavatását európai ünnepségek keretében a híres szabadsághős halálának négyszázötvenedik évfordulójára tervezik.